Szirmai Johanna Latyak ez a pillanatnyi átmenetiség állni a hóban és nézni ahogy nő a fehérség hagyni hogy a réteg hangtalanul vastagodjon mintha véletlenül tenné megnyugtat ez a hangtompítós hideg puhaság biztonságos magány csendes folytonosság…
Ács Dániel Kórháztól bordélyházig A távolságot megteszem. Kilélegezlek. Amit elérek: az ujjaim. Ne mozdulj, nem védekezem. Köszönni illik - a köszönések illanak. Illatozz! Szagoltass. * Csak a szavamon fogtak. Kezek és szavak: az utasok.…
Mesterházy Ágnes Tudós Húsát régen meggyűlölte, de néha fel-felizzik benne a belékövült villámérc. Asszonya nincs, arca sovány, szeme szomjas szikrákat hány, lelke kopott, bomló férc. A mindenséget megfoganná, karját ölelésre…